Az osztalék és az osztalékelőleg fontos pénzügyi fogalmak, amelyekkel minden vállalkozónak érdemes tisztában lennie. Ezek megértése segíthet a megfelelő üzleti döntések meghozatalában és a hatékony pénzügyi tervezésben.
A számviteli beszámoló és az adóév szorosan kapcsolódnak az osztalék témaköréhez. Az osztalék meghatározása és kifizetése számos szabályt és előírást követ, amelyek befolyásolják a vállalkozás pénzügyi helyzetét és adózási kötelezettségeit. A következőkben részletesen megvizsgáljuk ezeket a kulcsfontosságú információkat, hogy jobban átláthasd a témát.
Mi minősül osztaléknak?
Az osztalék a tulajdonosok számára kifizetett tőkejövedelem. Ide tartozik a részvényeseknek járó nyereségrészesedés, valamint az osztalékelőleg is. A jogi értelmezés szerint nemcsak magánszemélyek, hanem cégek is részesülhetnek osztalékban.
Az adózási szabályok szélesebb körben határozzák meg az osztalék fogalmát. Idetartozik például a számviteli előírások alapján osztalékként meghatározott jövedelem és a kamatozó részvények után járó kamat is. Bizonyos befektetési jegyek hozamai szintén osztaléknak minősülnek adózási szempontból.
Az osztalék kifizetése és adózása
Az osztalékot terhelő adók az osztalékot fizető cég szempontjából
Az osztalékfizetés különböző adóterhekkel jár. A társaság típusától függően eltérő szabályok vonatkoznak az adózásra.
Társasági adó (TAO) alá tartozó cégeknél az osztalékfizetés nem befolyásolja a nyereségadó mértékét. A 9%-os nyereségadót mindenképpen meg kell fizetni.
Kisvállalati adó (KIVA) alá tartozó vállalkozásoknál az osztalék növeli az adóalapot. A jóváhagyott osztalék után 10% KIVA-t kell fizetni.
Az osztalékban részesülő fél szempontjából is lényeges az adózás kérdése.
Az osztalék adózása a kedvezményezett szempontjából
Magánszemélyek esetében két adónem merül fel:
- 15% személyi jövedelemadó (SZJA) - ezt a teljes osztalék után meg kell fizetni
- Szociális hozzájárulási adó (“szocho”, 13%) - ennek mértéke korlátos. A szocho alapra ugyanis meg van határozva egy felső határ, ami felett már nem kell fizetni ezt az adónemet (ez az ún. “szocho-plafon”). Ha tehát más jövedelem (pl. munkabér) után már meg lett fizetve ez a bizonyos összeg erre az adónemre, akkor felette már nem kell fizetni. 2024-ben ez a plafon 6.403.200 Ft (a minimálbér 24-szerese), ez 13% adóval számolva 832 416 Ft adó felső korlátot jelent.
Cégek esetében az adózás módja függ a társasági formától:
- TAO alany cégeknél a kapott osztalék csökkenti az adóalapot
- KIVA alany cégeknél szintén csökkenthető az adóalap az osztalék összegével
Tőzsdei részvények osztalékának adózása
Az Európai Gazdasági Térség tőzsdéin jegyzett részvények osztaléka után nem kell szochot fizetni. Például a BÉT-en jegyzett MOL részvények osztaléka után csak SZJA-t kell fizetni, szochot nem.
Az osztalékfizetés és adózás összetett terület - érdemes szakember segítségét kérni az optimális megoldás érdekében.
Az osztalékelőleg kifizetésének szabályai
Az osztalékelőleg egy rugalmas pénzügyi eszköz a társaságok számára. Lehetővé teszi, hogy két beszámoló elfogadása között is jövedelemhez jussanak a tulajdonosok. Ez a lehetőség május 31-től a következő év május 31-ig áll fenn.
Ha az osztalékelőleget természetes személy tulajdonos kapja: az osztalékelőleg adózása kedvező, csak 15% személyi jövedelemadót kell utána fizetni, amit a kifizető von le, szociális hozzájárulási adó (szocho) ebben a fázisban még nem terheli az összeget.
A kifizetéshez fontos feltétel, hogy a társaság rendelkezzen 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleggel. Ez igazolja, hogy van fedezet az osztalékelőleg kifizetésére. Közbenső mérleg nélkül nem lehet ilyen döntést hozni.
Mi történik, ha az osztalékelőleg mégsem válik osztalékká? Ebben az esetben kölcsönnek minősül a társaságtól a tag felé. Kamatot kell utána fizetni, mégpedig az MNB alapkamat plusz 5 százalékpontot. Ha ezt elmulasztják, az kamatkedvezményből származó jövedelemnek számít, ami után szja-t és szocho-t is kell fizetni.
Ahogy fentebb is írtuk, szocho fizetés kapcsán bizonyos jövedelemtípusoknál felső határ van. Ide tartozik az osztalék is. A határ az adott év első napján érvényes minimálbér 24-szerese. 2024-ben ez 6.403.200 Ft szocho alapot jelent, ami után 832.416 Ft szocho fizetendő.
Mit kell figyelembe venni ennél a korlátnál?
- A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem. (pl. munkabér, megbízási díj, őstermelői tevékenység jövedelme, ingó-, ingatlan bérbeadásból származó jövedelem függetlenül attól, hogy azt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem terhelte.)
- A tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat.
- Az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez.
- A vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §] – tagi jövedelem, vállalkozói kivét.
- Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §].
- Az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §].
- Az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §].
- Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.
Amennyiben az 1-8. pontokban felsorolt jövedelmek adóévben elérik a minimálbér 24-szeresét (adófizetési felső határ), akkor a 4-8. pontoban szereplő jövedelmek után szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.
Fontos, hogy az adóalap-kedvezmények (pl. családi kedvezmény) nem csökkentik ezt az összeget.
Néhány fontos tudnivaló az osztalékelőlegről:
- Csak a legfőbb szerv dönthet róla
- A közbenső mérleg alapján kell megállapítani a fedezetet
- A kifizetés után azonnal levonják a 15% szja-t
- A szocho csak később, az osztalékká váláskor kerül levonásra
Az osztalékelőleg lehetőséget ad a rugalmasabb pénzügyi tervezésre. Használatával nem kell megvárni az éves beszámolót a tulajdonosok jutalmazásához. Ugyanakkor fontos betartani a jogszabályi előírásokat, különösen a közbenső mérleg készítésére vonatkozóan.
Érdemes figyelni az adózási szabályokra is. Bár az osztalékelőlegnél kezdetben csak szja-t kell fizetni, később szocho is felmerülhet. A szocho felső határának ismerete segíthet optimalizálni az adófizetést.
Az osztalékelőleg nem válik automatikusan osztalékká. Ehhez a legfőbb szerv döntése szükséges az éves beszámoló elfogadásakor. Ha ez elmarad, kölcsönnek minősül, ami után kamatot kell fizetni.
Összességében az osztalékelőleg hasznos eszköz lehet a vállalkozások számára. Lehetővé teszi a rugalmasabb gazdálkodást, de használata körültekintést igényel. A jogszabályi és adózási előírások pontos betartása elengedhetetlen a problémamentes alkalmazáshoz.