Dia
A skót Finnie család nemrégiben ünnepelte meg az évfordulóját annak, hogy családjuk immáron 100 éve képviselteti magát a könyvelő szakmában az Egyesült Királyságban, ma már a negyedik generáció foglalkozik ezen hivatással. A két legifjabb családtag beszélt ennek apropóján a szakma jövőjéről.
John Finnie 1924. március 25-én vált az ICAS (Institute of Chartered Accountants of Scotland, azaz az Okleveles Könyvelők Skóciai Intézete) tagjává, őt fia, James Finnie, majd unokája, Roger Finnie követte a szakmában. John dédunokája, Alex Finnie, folytatja a családi hagyományt, miután 2023 szeptemberében gyakornoki szerződést kötött a PwC-vel.
Apa és fia, John és James mindketten a glasgow-i Thomson, Jackson, Gourlay & Taylor cégnél dolgoztak, amelyet 1847-ben alapítottak, még az ICAS és az ICAEW (Institute of Chartered Accountants in England and Wales, azaz az Okleveles Könyvelők Angol és Walesi Intézete) megalapítása előtt. Végül a cég a Thornton Baker része lett 1978-ban, majd Roger Finnie csatlakozott a vállalat leicesteri irodájához 1984-ben, mielőtt a név Grant Thorntonra változott 1986-ban.
Bár mindannyian okleveles könyvelői képesítést szereztek, az általuk bejárt karrierív változatossága nagyszerűen illusztrálja a szakma által kínált lehetőségek széles spektrumát.
John Finnie teljes pályafutását ugyanannál a cégnél töltötte, 1966-ban partnerként vonult nyugdíjba. James Finnie Glasgowból távozott, miután képesítést szerzett, és csatlakozott a Ford Motor Company-hez, majd az oktatói pályára lépett: először 1964-ben a Nyugat-Indiai Egyetemen tanított Jamaicában, majd később vezető oktatóként dolgozott a Loughborough Műszaki Egyetem Menedzsment Tanulmányok Tanszékén.
Eközben Roger karrierjének nagy részét az ázsiai-csendes-óceáni térségben töltötte, többek között 20 évig egy luxuscikkeket gyártó cégnél, 2015 óta egy indonéz konglomerátum vezető tanácsadójaként dolgozik Jakartában. Aktív kapcsolatban áll az ICAEW-val, tagja az üzleti bizottságának, és támogatja az ICAEW jakartai irodáját, mint a felügyelőbizottság elnöke.
Rogerrel és Alexszel családtörténetükről, motivációikról és szakmai tapasztalataikról is beszámoltak.
Mennyire befolyásolta a családi háttér a könyvelői karrier választását?
Roger Finnie: „Apámat inkább oktatóként ismertem, mint könyvelőként, és nagyapám már nyugdíjas volt, mire visszatértünk Jamaicából, így nem volt előre elrendelve.
„Tizenévesként azonban rendkívül élveztem, hogy apámmal olvashattam és megvitathattam azokat a menedzsment esettanulmányokat, amelyeket tanítványainak bemutatott, és ez vezetett ahhoz, hogy az egyetemen könyvelést tanuljak. A családi történet később lett befolyásoló – egy rokonlátogatás során meglátogattam nagyapám régi munkahelyét Glasgowban, találkoztam néhány emberrel, akikkel együtt dolgozott, és eldöntöttem, hogy követni szeretném a családi hagyományt.”
Alex Finnie: „Az, hogy hallottam, hogyan építették fel családtagjaim a karrierjüket a könyvelői szakmából kiindulva, mindenképpen szerepet játszott. Tudatosította bennem azokat a lehetőségeket, amelyeket ez a szakma hozhat, akár a könyvelés, akár a szélesebb pénzügyi iparág területén. Karrierem kezdetén állva, izgalmasnak találtam ezt a sokszínűséget.”
Hogyan változott a szakma az évek során?
RF: „Az alapvető értékek és az, hogy mit jelent okleveles könyvelőnek lenni, nem változott sokat Nagy-Britanniában mióta 40 éve elkezdtem. Ami szerintem jelentősen fejlődött, az a szakma elkötelezettsége és elszámoltathatósága egy szélesebb üzleti kör, szabályozó testületek és döntéshozók felé. Ma a szakma jobban reflektorfényben van, mint valaha.”
Miért releváns ma is a könyvelés, mint karrierlehetőség?
RF: „Az üzleti döntések kimenetele legtöbbször valamilyen módon számokban mérhető. Az, hogy valaki pénzügyi alapokkal és szakmai képzéssel rendelkezik, óriási előny, különösen, ha intuitívan megérti az új lehetőségek vagy stratégiai döntések hatásait, előnyeit vagy kockázatait.
AF: „A szakmában megszerzett sokoldalú pénzügyi, számviteli és üzleti ismeretek megfelelő kompetenciát és alkalmazkodóképességet biztosítanak. Egy elismert képesítés megszerzése szintén megkülönbözteti az egyéneket, növelve hitelességüket és hírnevüket bármely területen, és megnyitva az ajtót a világ minden tájáról érkező lehetőségek előtt.”
Milyen szakmai kihívással szembesültetek? Hogyan oldottátok meg?
RF: „Karrierem elején fel kellett ismernem és fejlesztenem a menedzsment soft-skilljeimet, amikor egy pénzügyi szerepből, ahol a dolgok többsége fekete-fehér, egy vezető üzleti szerepbe léptem, ahol más embereket kellett irányítanom. Ma már a legtöbben meglepődnek, amikor megtudják, hogy könyvelő vagyok.”
Szoktatok munkáról beszélni, amikor találkoztok?
AF: „Nem igazán – bár jó nagybácsiként gondoskodott róla, hogy megértsem a családi történetet, és az ICAEW-t nemcsak egy eszközként, hanem egy olyan szervezetként lássam, amely folyamatos tanulási lehetőséget, fejlődést és támogatást biztosít.”
A Finnie család története arra taníthatja itthon a könyvelőket, hogy a szakma folyamatos fejlődése és a nemzetközi lehetőségek kihasználása kulcsfontosságú. A könyvelői végzettség nemcsak a hazai piacon, hanem nemzetközileg is számos karrierutat kínál, különösen a pénzügyi és üzleti területen. A soft-skillek, mint a vezetői készségek fejlesztése Magyarországon is egyre fontosabb, míg a folyamatos tanulás elengedhetetlen a versenyképesség fenntartásához, a családi hagyományok és a szakmai identitás ápolása pedig hosszú távú sikerhez vezethet.
