UPDATE: a cikket frissítettük 2024-re!
A korlátolt felelősségű társaság, vagyis Kft. a társasági adó szabályai szerinti (“TAO”), vagy a kisvállalati adó szabályai szerinti (“KIVA”) adózást választhatja - legyen szó akár egyszemélyes, akár többszemélyes Kft-ről. Emellett pedig áfa alanyiság szempontjából dönthet az alanyi mentes (vagy tevékenysége alapján tárgyi mentes) vagy áfa körös működés mellett. Mikor mit érdemes választani? Hogyan és mikor lehet adózási formát váltani?
Erre a pontos tevékenység, a vevőkör, valamint az üzleti terv alapján egy jó könyvelő képes biztos választ adni, azonban nagyvonalakban végignézzük, hogy az egyes adózási formák milyen esetben előnyösek. Mindkét adózási mód kapcsán igaz az, hogy a számviteli törvény hatálya alá fog tartozni a társaság, így számviteli beszámoló elkészítésére és közzétételére kötelezett.
Társasági adó (TAO)
A társasági adó (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról) a társas vállalkozások és egyéb jogi személyiségű szervezetek (civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, társasházak stb.) vállalkozási tevékenységének eredményéből származó jövedelmeket terhelő adó. Mértéke 2024-ben 9%, alapja pedig alapvetően az adózás előtti eredményből kerül meghatározásra.
Bevallási határideje az adóévet követő év május 31. A bevallás tartalmazza a következő előlegfizetési időszak (július 1-től a következő év június 30-ig) előleg összegeit is. Az pedig a fizetendő adó összege alapján állapítható meg, hogy az előleget havonta, vagy negyedévente kell fizetni.
Kisvállalati adó (KIVA)
A KIVA egy egyszerűsített adózási forma, amelyet bizonyos méret alatti, bizonyos formában működő vállalkozások választhatnak a társasági adózás helyett, és ami két adónemet vált ki: a szociális hozzájárulási adót, és a társasági adót. Mértéke 10%.
Előnye, hogy a keletkezett nyereséget és a bértömeget azonos kulccsal terheli, így ösztönöz a foglalkoztatásra - az adókulcs a személyi ráfordítások tekintetében kisvállalati adózás során 3 százalékkal kisebb, mint TAO esetén. Továbbá az adóalap számításának módja a beruházások megvalósítását ösztönzi (mivel a kivett jövedelmet, és nem a nyereséget adóztatja - duplán csökkentik az adóalapot).
Kisvállalati adózás esetén a cég mentesül a 9 százalékos társasági adó alól, így ha a cég nem fizet osztalékot, a vállalaton belül tartott profit adómentes. A kifizetett osztalékot 10% adó terheli.
Ki választhatja a kisvállalati adózást?
Ilyen vállalkozási formák esetén választható:
- a korlátolt felelősségű társaság (Kft.),
- a betéti társaság (Bt),
- az egyéni cég,
- a közkereseti társaság (Kkt.),
- a zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.),
- a külföldi vállalkozó,
- a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.
Méret szerint pedig azok a vállalkozások, amelyekre igaz, hogy
- az átlagos statisztikai létszám 50 fő alatti (beleszámítva a kapcsolt vállalkozásokat is),
- a mérlegfőösszeg és a bevétel (beleértve a kapcsolt vállalkozásokat is) nem haladja meg a 3 milliárd forintot.
Továbbá fontos szempont, hogy csak olyan vállalkozás választhatja, amelynek a mérlegforduló napja december 31.
Hogyan lehet áttérni KIVA adózásra?
Az adóhatósághoz történő bejelentéssel jön létre a KIVA alanyiság, bármikor választhatóan. Működő (tehát nem újonnan alapított) vállalkozások esetében mindig a következő hónap első napjával kezdődően jön létre, ekkor önálló üzleti év kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a KIVA alanyiság első napját megelőző nappal (mint mérlegfordulónap) beszámolót kell készíteni, és azt letétbe is kell helyezni. Ha meggondolnád magad, a döntésed 30 napon belül visszavonható.
Ha pedig egyszer áttértél a KIVA szerinti adózásra, kilépni belőle csak a naptári év végével tudsz. Amennyiben a társasági adó szabályai szerint fog működni a vállalkozás, ezt a számítást el kell végezni:
KIVA alatt keletkezett eredménytartalék
– KIVA alatt kapott osztalék
– KIVA alatt megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök értéke (értékcsökkentéssel csökkentett)
Amennyiben ez az érték pozitív, úgy a lekötött tartalékban kimutatva, fejlesztési tartalékként fog viselkedni és az elkövetkező 4 évben kell beruházásra fordítani. Ha az összeg negatív, akor pedig elhatárolt veszteség lesz és a következő 5 év alatt lehet felhasználni a társasági adó alapjának csökkentésére.
TAO vs. KIVA összehasonlítás egy konkrét példán
Ahogy a cikk elején is írtam, azt megválaszolni, hogy melyik adózás az előnyösebb, csak a pontos üzleti terv ismeretében lehetséges. Azonban ökölszabályként azt szokás mondani, hogy a KIVA azoknak a vállalkozásoknak előnyösebb, akik viszonylag magasabb bérköltséggel dolgoznak, illetve akik az eredményt nem tervezik osztalék formában kivenni, hanem inkább beruházások formájában visszaforgatják a vállalkozásba.
De az egyszerűség kedvéért nézzünk konkrét példa vállalkozást az alábbi adatokkal:
- évi 12 millió forint árbevétel (alanyi mentes működés),
- bérköltség évi 8.400.000 Ft (2 fő, 12 hónap * 350.000 Ft bruttó bér)
- egyéb működési költség évi 1.000.000 Ft
- iparűzési adó 2%
Vagyis ebben az esetben, ha nem szeretnénk osztalékot kivenni a vállalkozásból, a KIVA adózás éri meg jobban, de ha a nettó jövedelmeket tekintjük, akkor már a társasági adó szabályai szerinti adózás éri meg jobban.
Ha szeretnél kalkulálni magadnak, a Pénzügyminisztérium KIVA kalkulátora itt érhető el.
Ha pedig könyvelő segítségével szeretnéd átbeszélni, hogy melyik adózási forma éri meg jobban a vállalkozásod számára (amit ajánlunk mindenkinek), a legjobb helyen jársz: összekötünk azzal a könyvelővel, aki pontosan érti a vállalkozásod tevékenységét, mindkét adózási formát, ügyfelei elégedett értékeléseket írnak róla és felelősségbiztosítással dolgozik!